Get Adobe Flash player

„Ő VOLT A PÉLDAKÉPEM…”

Intézményünk 60. születésnapja alkalmából éves rendezvénysorozatot szervezünk, melynek egyik fontos, sokunk számára jelentős programja a „60-as KLUB”. A hat alkalommal megrendezésre kerülő teadélutánok során kötetlen beszélgetés keretében, közös múltidézéssel emlékezhetünk vissza az egykori Gyermekváros és a Gyermekközpont meghatározó szereplőire és pillanataira, a Fóton folytatott 6 évtizedes sokrétű, magas színvonalú gyermekvédelmi nevelésre.

2017.04.27-én, második alkalommal találkozhattunk az Intézmény életében egykor fontos szerepet betöltő munkatársakkal, nevelőkkel, tanárokkal, és persze ellátottakkal.

Az „Ő VOLT A PÉLDAKÉPEM” elnevezésű eseményen különleges életutakat, érdekes történeteket és személyes élményeket ismerhettünk meg, ezek közül szeretnénk egyet bemutatni:

„56-os” gyerekként éltem Fóton

Szűcs István vagyok 1945.december 22-én születtem Debrecenben.

Szüleim munkások voltak, heten voltunk testvérek. Apám rokkant volt, és a család nehéz anyagi helyzete miatt sokat voltunk intézetben a testvéreimmel együtt.

1956-tól 1960-ig Szobon voltam a Fővárosi szobi Fiúotthon tanulója.

  1. október 23-án kitört a forradalom, ami másnap, október 24-én délelőtt a tanítási időszakban jutott a tudomásunkra. Az egész osztály ujjongásban tört ki. Mivel a tanárok igencsak elfoglaltak lettek, így az egész osztály kedve szerint tombolhatott és örvendezhetett. A fiúk nagyobb része a székeken, padokon ugrált, csápolt és éltette a forradalmat. Idővel én rajzoltam egy Kossuth címert, és az osztályban lévő Rákosi címert kicseréltem véle. A nagy hangoskodásra és ünneplésre azonban bejött egy tanár, név szerint Gergye László, aki az orosz nyelvet tanította az intézetben. Beléptére az osztályba vigyázz állásba kellett állnunk. A katedrához ment és szembe állt velünk. Így aztán egyből észrevette a vele szemközti falon lévő címer cserét. Megkérdezte, hogy ki volt, amire én jelentkeztem. Kihívott maga elé és egy óriási pofont kent le. Ezzel az aktussal gyakorlatilag az osztály rendje helyreállt. Mondhatnám mai szóval a balhét én vittem el, ami nagyon megalázó volt. Erről az esetről én azonban nem beszéltem 2015-ig senkinek, de el nem felejtettem. A tanári és a nevelőtestület tagjainak a hozzáállását azonban a bőrömön éreztem. Egy pár évig volt, aki mellettem állt és segített, támogatott, kivételezett velem, mások pedig ha alkalom adódott retorzióval éltek velem szemben. Az sokat számított, hogy kezdetben többen álltak mellettem, így többször kaptam jutalmat és jobb jegyeket. Sajnos az évek múlásával ez változott. Amikor 1960-ban végeztünk, és Szobról eljöttem már a dicsőségkönyvbe sem írtak be. Közben állami gondozásba vettek és ügyesen átirányítottak Fótra.

Szobon az intézet 5. osztályában élt a szabadság tudat. A sok elhagyott és a háború utáni árva gyerekben élt a jobb életbe vetett remény. A változás reménye. Ez késztethetett engem is arra, hogy így cselekedjem. A forradalom mellett az intézetben még két tanár Kiss Lajos nevelőtanár bácsi és Koncz Géza bácsi magyar tanár állt ki. Ezért a tettemért viszont az életemet változtatták meg, kényszerből kerültem Fótra, és sajnos nem az lettem, ami szerettem volna lenni. Ezt nem írnám le, ha nem hallom a TV-ben és rádióban, hogy akinek 1956-os emléke, élménye van, az jelentkezzen és tudassa mindenkivel.

Fóton jól éreztem magam és gondoltam, hogy a testvéreimet is idehozatom. Szóltam a „Mamukának” és megkértem, hogy az ország különböző részein élő testvéreimet is hozassa ide. Így lettek a Gyermekváros tanulói Szűcs József, Szűcs Géza öcséim, valamint Szűcs Sarolta húgom. Jóska öcsém asztalos szakmát tanult, Géza öcsém autó-motorszerelő szakérettségit kapott, Sárika húgom pedig varrónőnek tanult. Annak ellenére, hogy különleges elbánásban részesültem, csak nagy szeretettel tudok visszagondolni a Fóton eltöltött 4 évre.

Print Friendly, PDF & Email

Évfordulós eseményeink

Programsorozatunk fővédnöke:

Schmittné Makray Katalin
 olimpikon tornászunk, aki lányaival egykor gyakran tornázott együtt az intézményünkben élő gyermekekkel. Férje Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok, a Magyar Köztársaság volt elnöke.

  • Nincs jövőbeli esemény

Archívum