Népi szokások, farsang

A katolikus egyház kalendáriuma szerint a vízkereszt és a hamvazószerda közé esik a farsang ünnepe. A vízkereszt napja január 6-a, vallási hagyomány szerint a pap ezen a napon megszenteli a tömjént és a vizet. Ezt a vizet használják fel kereszteléshez. A hamvazószerda „mozgó” ünnepnap, mindig a húsvétot megelőző 40. nap. A hamvazószerdát megelőző kedd a húshagyó kedd, ezután kezdődik a húsvétig tartó böjt időszaka és egyben a farsang utolsó napja is.

Igazi farsangnak; a farsangvasárnap, a hétfő és a húshagyó kedd, ezt a három zárónapot nevezték, amit farsang farkaként emlegetnek. Ezeken a napokon zajlott az igazi mókázás, mulatozás, álarcöltés. A régi hagyományok szerint a farsang hétfőt az asszonyok farsangjának nevezték. Ugyanis a nők (lányok és asszonyok) férfiruhába öltözve férfi módra mulattak egész nap, házi munkát nem végeztek akkor. A farsang, illetve az azt követő böjti időszak a tél végét is jelezte, jelzi. Egy ősi hiedelem szerint a tél hívta életre a farsangi zajos mulatságokat, miszerint a tél utolsó napjaiban a Nap ereje legyengül és a gonosz szellemek útra kelnek. Mulatságokkal, hangos énekszóval és álarcokkal rémisztgették, illetve félemlítették meg a szellemeket. Boszorkánybábu égetéssel próbálták elűzni őket. Tehát a téli ünnepkör zárása tavaszra utalással, a virágvasárnappal (Gergely nappal) zárul. Palóc szokás szerint kiszebáb égetéssel űzik el a telet. A lányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháit adták egy szalmabábra és azt a legközelebbi patakhoz vitték a falun át hangos énekszó kíséretében. Mire a vízhez értek levették a bábról a ruhát és a vízbe dobták, vagy elégették.

A farsang legkedveltebb étele a fánk. Erdélyben pánkónak, Felvidéken siskának, a palócok pedig pampuskának hívják. Régen a farsang a párkeresés időszaka volt. A lány a kiszemelt fiúnak fánkot adott. Ha egy pár közösen fogyasztott el egy fánkot, mit előtte kettétörtek, ők biztosan házasságra léptek, ugyanis a fánkon körbefutó szalag a karikagyűrűt szimbolizálta.

Hazánkban a legjellegzetesebb hagyományokat őrző farsangi mulatság a mohácsi busójárás. Minden évben a böjti időszak kezdete előtt hat nappal kezdődik.

A farsangi időszak jeles napjain sok településen rendeznek farsangi mulatságokat, disznóvágással egybekötött lakomákat, hasonlóan a rég elfeledett időket felidézve.

(Fót, 2020. 02. 18., Bera Irén)